Végzet Nélkül

<p>Odaát még szellemként éltem A magány sötét szemeibe néztem Testem nélkül álltam némán Üres tekintettel nézett énrám</p><p>Sötét az óra, mit át fogunk élni Az élet kitagad, és nem lesz semmi Ami befogadna, mint egy önzõ vágyat Színtelen vér önti el a szánkat</p><p>Attól nem lesz minden újra Szép és jó, mint a múltban Hogy azt mondjuk, megváltozunk Az ember bûnös, elkárhozunk</p><p>Miért kell Vérzõ szemmel Ránézni arra Ami fáj a... ...szívnek és a testnek Az emberek újra egymásnak esnek Könnyekkel teli, véres szemmel Holnap nélkül maradt az ember</p><p>Miért? Miért?</p>